2010. július 1., csütörtök

Züm-züm, pille-pille, nyam-nyam!

Hol vagytok? Engem mindig itt hagytok!
Katonák védik a területet és minden más betolakodót elzavarnak! A virág is jól jár és a hangyák is!
 Ennek a kis darázsnak nagyon jó az emlékezőtehetsége. Saját föld alatti kotorékában él és hogy megtalálja hol a lyuk, megjegyzi a mellette lévő "tereptárgyakat". Kis zümmögő hangja van, mintha szúnyog lenne!
Hol a fenébe van már az a lyuk. Lepsénynél még megvolt!
Trombitavirág kelyhében egy sipkás oroszlán van!
 Azt mondták sima utam lesz hazafelé, erre itt egy egész őserdő! Jaj, de hát máris otthon vagyok. Én marha elfelejtettem, hogy nálam van a házam is!
A mandula fa és a futó rózsa szerelme. Mi lesz ebből? Mandularózsa?

 Annyira szép ez a kis bogár, mintha a trópusokon lennénk, pedig ez csak a kert vége!

(fullextra)

3 megjegyzés:

fullextra írta...

próba megjegyzés

fullextra írta...

NAGYON SZÉPEK

Judyty írta...

A természet életképeit így meglátni, csak egy művész képes. És Te az vagy. Általad újra felfedezem az élet szépségeit.
Csend. És… Nyugalom körülöttem. A nap tüzében szikrázik a medence tiszta vize. Felette egy színes szárnyú pillangó lejt táncot, le-és fel emelkedve, mint aki vízre akar szállni, aztán meggondolva magát, tovaröppen. A hintaágyamon megpihen egy virágport összegyűjtött darázs. Hirtelen egy kis, zöld fürge gyíkocska fut át mellettem. Újból a csendre figyelek. Nyugalom van. A természetben. A szívemben.